Berda József Kör

Berda József
Körtánc
Valahogy így mérjük
meg magunkat: hétfő, kedd, szerda,
csütörtök és tovább
és aztán megint előlről
évezredekig. -
Elfogynak a tegnapi emberek
és új generációt
születünk a holnap elé.
Talán meg van az EGYENSÚLY minden nap:
ötmillió születés, ötmillió halál,
de mindinkább lankad az ütem
...és fázzuk idegen arcok reflektorát.
Ó megdönthetetlen barbarizmus!
A föld mégis ki fog hűlni
s hiába volt az embertébolyt- fogyasztó
gyilkos munka:
minden korommá válik!
Lásd, boldog a halott,
őt már nem égeti a téboly tudni:
- és a Kultúrát eltemeti az idő...
Az örvény íme közeledik:
ki tudja megmagyarázni magát?
az Ember elveszti értelmét, -
kifeszíteni a Monumentálist ---
Ne csinálj hát semmit!
A Hajsza még egyre folyik,
holnap már nem kel fel a nap
és minden megvakul
és minden szénné foszlik...
Csönd legyen.
Valamelyik bolygón elszabadult
az ismeretlen csirájú gáz.

Megjelent: 1927 Vérző napok című antológiában